Blogarchívum

2015. június 7., vasárnap

3. nap - fekete óceánpart, brutális vízesések, kényszerleszállás

3. izlandi napunkat kényszerleszállással kezdtük. Miután szerencsésen túléltük a landolást a Vikhez közeli parton... Nagy a szám, ha a gép a földön van. Történt ugyanis egyszer régen, 1973. november 24-én, hogy lezuhant egy repülőgép (ékes bizonyítéka annak, hogy a repülés veszélyes). Szerencsére nem halt meg senki, és a gép azóta igazi turistalátványosság lett. 





Innen a fent látható, kissé leharcolt, de a célnak teljesen megfelelő Suzukival mentünk tovább Vik fekete kavicsos partjára. Kfelé menet felvettünk egy német srácot, aki négy kerék meghajtás híján kint parkolta le bérelt autóját. Útközben mesélte, hogy eljött erre a kis szigetre, majd rögtön találkozott egy másik némettel, aki megjegyezte, hogy rossz helyen áll (nem állt rossz helyen), álljon át máshova. Nevetve-hitetlenkedve jegyezte meg, hogy ez mennyire tipikus német... mindig mindennek tökéletesen rendben kell lennie, különben ajjaj... Úgy látszik, nem csak mi tudunk magunkon bosszankodni. :)

A fekete homokos (igazából mini kavicsok) óceánpart volt az egész út fénypontja. Nekem. Ez egy csoda. Oké, a képeken nem jön át az a hangulat, nyugalom, ami ezt a partszakaszt jellemzi. A nap felmelegíti a fekete talajt, ami szinte hívogat, hogy "gyereeeee, feküdj rám, és csak hallgasd a morajlást". Csodapart.













Ez is egy nagyon forgalmas út.
 Következő állomásunk a Skógafoss vízesés volt, ami mellett még beugrottunk a helyi skanzenba.



Állítólag az izlandiak fele hisz az elfekben. Ezek a picik házak nekik épültek. :)
 Izland legmagasabb vízesése (de ez nem tuti, viszont tuti 60 méteres. kb.)dupla szivárvánnyal.






Ági és Peti






Viszonylag közel van a Seljalandsfoss, ami azért híre, mert be lehet sétálni a háta mögé. Azt nem állítom, hogy meg lehet úszni szárazon (ezzel az erővel kb az összes vízesés mögé be lehetne sétálni... :D, de kétségtelen, hogy elképesztően gyönyörű az a kis ösvény a szikla tövében), de mindenképpen érdemes megnézni. És célszerű vízálló ruhában. :)




Pár méterrel arrébb van egy újabb vízesés (igazán nem meglepő módon). Ez sem egy szokványos darab (egy izlandi vízesésnek azért produkálnia kell valamit, ha versenyben akar maradni). Egy sziklahasadékon keresztül lehet besétálni egy nagyobb üregbe, amibe fentről zubog bele a víz. Így:


Itt is eláztam. Egy kicsit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.