Blogarchívum

2015. június 4., csütörtök

2. nap - két kontinens között

Másnap reggel első dolgunk volt elfogyasztani a reggelinket (degeszre ettük magunkat, ki tudjak mikor eszünk megint májkrémen kívül bármit). Utána gyorsan felkerestük a Lundás (angolul puffin, nyugi lesz még róla szó) boltot, ami nagy bánatunkra (főleg Tomi bánta rettenetesen... :D ) még zárva volt. Nagyon aggódtam, mert mindenképpen venni szerettem volna a két otthon árválkodó (nagymamák idegeit cibáló) gyereknek 1-1 plüss lundát, hiszen Izlandon él a Föld lundapopulációjának (azóta Gergő kedvenc szava a populáció) 60%-a. És ezt persze első nap meg kellett (volna) venni, hiszen ki tudja, lesz-e még szuvenírbolt a kietlen, emberek által alig lakott, vad tájakon. Szerencsére (óriási mázli) volt 3 másik bolt, szintén tele megvásárolható madarakkal. Feladat teljesítve, koncentrálhattunk az előttünk álló látnivalókra.



Ők a híresek.
Első állomásunk a Þingvellir-mező (fogalmam sincs, hogy kel kiejteni) volt, ahol sétáltunk egyet az amerikai és az európai kőzetlemezek között (évente 20 milimétert távolodnak). Menő.


Tipikus izlandi látkép: havas hegyek és lovak

Ez is tipikus: kőkupacok mindenhol

Ez tipikus csak igazán: Sehol senki. Itt lehet ideális íven autózni :)



Talán balra az amerikai, jobbra az európai kőzetlemez (de mérget nem vennék rá)

Mindenesetre a kettő között tuti én vagyok.








A legviccesebb dolog Izlandon az időjárás. A két kép között kb 10 perc telt el. A fentin még ragyogó napsütés, a vízesésnél már hóvihar.



Kicsit vizes (havas) lett a frontlencse, de ettől művészi :D
 Ééééés újabb 10 perc múlva ismét napsütés....



A kőzetlemezektől egy gejzírmezőig mentünk. Itt található a 4-5 percenként kitörő Strokkur, és a buta emberek miatt csak földrengések után működő (állítólag köveket dobáltak bele, ami miatt már nem tör ki rendszeresen) Geysir. Neki köszönhetjük a gejzír elnevezést is.


Itt simán meg lehet főni.



A Strokkur kitörése:









A Geysir


Ezután a Gullfoss vízesést néztük meg. Itt még kifejezetten örültünk a szivárványnak, és a vízesésnek is persz. Később már csak úgy mellékesen vettük észre, mert Izlandon a szivárvány és a vízesés elég gyakori jelenség (nem meglepő módon általában együtt vannak :)). Az egyik meredek ösvény alján megkérdeztünk egy lefelé jövő turistát, hogy mi van fent, mire ő: "Just a waterfall." És tényleg. :D



1 megjegyzés:

  1. A képek és az eddigi beszámoló alapján két megjegyzésem lenne:
    1.: tök jó a kép, amin a kitörés előtti "buborékon" tükröződiki a felhő :)
    2.: ha itt van a legtöbb szivárvány, lehet itt vannak a koboldok aranyai is, csak sok köztük a "zsákutca" :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.