Folytatva a tegnapi gondolatmenetet: Gergő nem egy toporzékolós, hisztis típus. Oké, kellett már kivinnem az áruházból a nyamvadt bevásárlókocsi (hiánya) miatt, magam után húzva, de ilyen összesen egyszer fordult elő. Szokott hisztizni, de nagyon hamar túlteszi magát a dolgokon. Igazából egy hihetetlenül jó, okos, szófogadó kölök. (Ami a nehézséget okozza, hogy reggel 7-től este 9-10-ig pörög. Megállás nélkül. Nézni is fárasztó, nemhogy állandóan szórakoztatni...:D)
Bálint már keményebb dió. Ha valami nem tetszik neki, akkor befeszíti magát, nagyon erősen rugdos és visít. Gyakorlatilag fekve toporzékol. Azt hiszem, felköthetjük a felkötni valót... Ő a főnök. Olyan nincs, hogy nem az történik, amit ő akar. Kívülállóként lehet erre mondani,hogy ez nem jó, hiba, máshogy kell, stb. Ja. Várom a próbálkozókat. Mondhatni fele királyságom annak, aki rendre neveli ezt az ördögfiókát a gyönyörű, puszilni való tündérgyereket (mert amúgy az: vigyorog, kedveskedik, simogat, elolvaszt).
És egy másik különbség: Bálint hableányfiú. Imádja a vizet. Bármeddig képes lenne pancsolni. Csapkod, pocsol, nem érdekli, ha a szemébe/fülébe/hajára megy a víz. Fogat mosni viszon gyűlöl (pech, kellett neki ennyi fog már az elején). Ezzel szemben Gergő legnagyobb mumusa a hajmosás. Sikít, ha vizes lesz a feje/arca/füle/szeme. A fogmosás viszont nem gond. Sőt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.