Aggódom, hogy a szüleim aggódni fognak, úgyhogy írok:) Már csak két nap, és megyek Szlovákiába. Egyrészt várom, másrészt nagyon nem. 3 nap a pici babám nélkül... 3 napig a magam ura leszek, de közben minden percben aggódni fogok, és hiányozni fog. Itthon sóvárgok a szabadságra, de amikor megkapom, nem tudok vele mit kezdeni, mert Gergő a részem. Biztos elcsépeltnek hangzik, de így van. Egyszerűen nem érzem jól magam nélküle (oké, Kenese nem volt rossz, de annyi program volt, hogy egyszerűen nem volt időm Gergőt hiányolni:D). Már várom, hogy hétfőn újra itthon legyek, közben meg tudom, hogy utólag vissza fogom sírni a 3 napot. Dilis vagyok:)
Gergő új kedvenc szava: sütike. Egyik nap megálltunk a cukrászdánál, és vettünk "sütikét". Már a csomagolásról rájött, hogy mi van apánál, pedig nagyon régen vettünk utoljára. Aztán tegnap sütöttem meggyes "sütikét". Igen hamar elfogyott. Egyrészt isteni lett (természetesen), másrészt Gergő folyamatosan ette. A főétkezések idején el kellett dugni a tepsit, különben nem volt hajlandó rendes kaját enni. Szóval gyakrabban kell sütnöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.