Aszófő 2013

Sehogy sem sikerült emészthető mennyiségre csökkentenem a képek számát, úgyhogy folytatásos képregény következik. :)

Első nap:

Délelőtt hajat tépve, megőrülve, megőszülve csomagoltunk. Minden a terv szerint alakult: a két gyerek gyakorlatilag átaludta az utazást. Nem sokkal Balatonalmádi előtt ébredtek jókedvűen (!), ami azért volt jó, mert ott szoktunk megállni ebédelni.

Kéred? Vedd el, ha tudod! :D

Éhen halok.....

Ezután már nem sok minen történt. Füreden elmentünk bevásárolni (mindenki így tervezett a környéken, úgyhogy a fél ország a füredi Tescoban volt este...), majd átmentünk Emmáékhoz, akik viszont még nem érkeztek meg, úgyhogy Gergő elsírta magát csalódottságában. Azért szerencsére a tábortűz, Peti órája (amin nézhette, hogy mikor jön végre Emma) megnyugtatták. Ezután azt is könnyen vette, hogy Emma annyira aludt, amikor megérkeztek, hogy arra sem ébredt fel, amikor Norbi behozta a kocsiból a házba. Így a nagy játék elmaradt.

Második nap:

Másnap egész nap strandoltunk. Gergő és Emma olyan jól elszórakoztatták egymást a homokozóban, hogy ránk nem is volt szükségük. Néha bevittük őket a vízbe, kaptak enni, inni, de amúgy csak a pokrócról figyeltük, hogy megvannak-e még. Bálint végre megtanult egyedül ülni. Ennek örömére életében először homokozott, majd délután a vízbe is bevittem (reggel még elég hideg volt a Balaton). Az egyik legjobb strandos napom volt, tudniillik én kifejezetten utálok strandolni. Nem megy nekem a napon aszalódás. Ezen a napon viszont egy percig sem unatkoztam, ami nálam nagy szó! :)

Harmadik nap:

Délelőtt Emmáékkal elmentünk Zánkára, ahol a Nagy Csobbanás fantázianevű gyerekprogram zajlott: homokos strand, csúszda (a kanyargós nem csúszott... Már azon gondolkoztam, hogy lesétálok, de a végére megindult. Viszont volt egy kamikaze, ami nagggyon jó volt), kresz park (kis elektromos autókat vezethettek némi - nem szülői - felügyelettel). Ide nem vittem gépet, úgyhogy kép nincs.