Elmondhatatlanul egyszerűbbek a napjaink most, hogy végre ki lehet menni (és Gergő kezd kijönni a betegeskedésből). Sokkal hamarabb (és idegbaj nélkül) telik el a délelőtt, ha napsütésben barangolunk a környéken. Bálint két másodperc alatt alszik el a hordozóban, Gergő pedig fáradhatatlan, ha bicajozásról van szó (amúgy is). Én meg csak élvezem, hogy már van ereje a napnak.
 |
| Egy újabb mobilos csoda (a fényképezőgépet továbbra sem merem egyedül kivinni ezen a környéken) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.