az volt, amikor Gergőt végre letettük aludni. Néha annyira fárasztó, hogy azt nem lehet elmondani. Egy tornádó hozzá képest enyhe tavaszi fuvallat. Ha rászólok, hogy most már fejezze be, akkor általában:
a: - Rám sem néz.
b: - megkérdezi, hogy "mi az a fejezd be"
c: - 1 mp-re felfüggeszti a rosszaságot, majd vagy folytatja, vagy valami sokkal hajmeresztőbbet csinál...:D
Viszont elmondhatatlanul tehetséges. Amikor már úgy érzem, hogy tényleg lerobban a fejem a nyakamról, jön ki a gőz a fülemen, pillanatokon belül megőrülök, akkor jön, és mond valami kedveset. Ma pl:
G: Anyaaaaa
Én: Mi van már megint?
G: Te vagy a legjobb barátom!
És ezzel megvesz kilóra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.