Azt hiszem hiba volt kipróbálni:) Mostantól már csak ott akarok fotózni:D Annyira feldobott a tegnap este, hogy azóta is azon jár az eszem, hogy mikor menjek legközelebb.:) (Már lefoglaltam a következő alkalmat:D) Elég viccesen indult a dolog. Annyira zavarban voltam, hogy szerintem először azt hitte a stúdiós pasi, hogy most fogok először fényképezőgépet a kezemben:)) Aztán szép lassan feloldódtam (főleg, amikor magunkra hagyott minket...:)), és két pillanat alatt elrepült az 1 óra. Amúgy Kata is feszült volt az elején. Mondtam is Tominak este, hogy az első pár kép nem lett annyira jó, mert az ő arcára is kiült a feszültség. Szerencsére volt nálunk egy Gergő, aki mosolyt csalt az arcára. (Gergő most épp a babakocsiban tologatja az én gyerekkori játékbabámat. Betakargatja, és beszél hozzá. Cuki. Nekem meg kényelmes:)) A kedvenc képeim természetesen a fotós blogomban vannak, de ide is jut:
Rólunk is készült néhány családi fotó Kata jóvoltából. Majd ezeket is hozom, csak még nem retusáltam le róluk a fejemet:D
Nono, azért ne élj ily durva módszerrel:D (mármint a fej-leretusálásra gondolok).Örülök, hogy lehetőséged volt a próbára, gondoltam, hogy bele fogsz szeretni:) A Gergő kikukucsol Apa karjából nagyon tetszik:) meg ami előtte van, meg ami utána.... szóval mindegyik:)
VálaszTörlés