Na nem a Semprun-féle (hála az égnek), csak BKV. Mentünk busszal, metróval (Gergőnek ez is busz) és villamossal (ez is). Nagyon élvezte. (Én ez utóbbit kicsit kevésbé, mert nem volt ülőhely, és elég nehéz volt Gergővel egyensúlyozni - nem vittem babakocsit) A metrótól kicsit megijedt, de az ölemben már biztonságban érezte magát. Amikor megérkeztünk anya munkahelyére, azonnal elindult felfedezni a terepet, én pedig gyorsan leléptem, és elsétáltam a Mikrosathoz állványt venni. Utólag kicsit balgaságnak tűnt a sétát választani, mert nem volt olyan közel, de kb 30 perc alatt így is ott voltam. Jó volt egy kicsit egyedül mászkálni a városban.
Tegnap újabb tudománnyal bővült a repertoár: Gergő tud kettőig számolni:) Mindig úgy adom rá/veszem le a cipőt/nadrágot, hogy számolom a lábait (eddig még csak kettőig jutottam). Tegnap óta már ő számolja. Látszik, hogy matematikus az apja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.