Megérkezett

Bálint babánk. November 27-én 12:40-kor beleordított a nagyvilágba mind a 4250 grammjával és 55 centijével. Hihetetlenül masszív, erős gyerek. Egy percig nem éreztem azt a törékenységet, amit anno Gergővel. Azonnal tudta, hogy kell szopizni, mintha világéletében (ez azért kicsit nagyzoló egy pár órás babánál) ezt csinálta volna. Azóta már itthon vagyunk, és egyelőre elég zökkenőmentesen megy minden. Gergő nagyon szereti (ölelgetné állandóan, csak természetesen betaknyosodott, úgyhogy addig nem engedjük, nehogy Bálint is elkapja). A féltékenység annyiban nyilvánul meg, hogy rendszeresen befekszik a gyerekszobában lévő kiságyba, hogy ő is Bálint (a nagyobbik kiságy még a mi szobánkban van, ebben alszik a kicsi).  Az éjszakáink is barátságosak. Ugyan ébred 2-3 óránként enni, de azonnal visszaalszik, úgyhogy mi is egész energikusak és kipihentek vagyunk. Persze még jöhet a pocakfájós időszak, és a sárgaság múlásával az aluszékonysága is elmúlik majd, de a regenerálódásom időszakára nagyon jól jön az álomszuszék gyerek.

A mostani császár sokkal rosszabb volt az előzőnél. Akkor már megváltás volt a műtét, úgyhogy igazából csak annyi maradt meg, hogy elmúlt végre a fájdalom. Most teljesen magamnál voltam, ezért elég kellemetlen volt érezni/hallgatni, hogy mit csinálnak velem (nyugi, fájdalom nem volt, de azért el lehet képzelni). A felépülés viszont összehasonlíthatatlan. Gergővel napokig csak segítséggel tudtam megtenni pár lépést. Most az első felkelést leszámítva (6 órával a műtét után), már egyedül közlekedtem, nem szédültem, nem akartam percenként elájulni. Így Bálint is hamar hozzám került. A műtét után Tomibehozhatta, és sokáig együtt is voltunk (ez volt az egyik legnagyobb előzetes parám, hogy szegény babám egy napig inkubátorban lesz egyedül). Éjjel még az újszülött osztályon volt, de másnap már végig velem. Éjszakára visszaküldtem Tomival a látogatási idő végén, mert nagyon elfáradtam, de végül a fürdetés után mégis érte mentem, és nem is volt gond. 

Bálint azóta csak eszik és alszik. Ha néha ébren találjuk, akkor csöndben nézelődik. Sírni nem nagyon szokott. Ma itt járt a gyerekorvos, úgyhogy ennek örömére rá is tettük a mérlegre, és kicsit meglepődtünk. Pénteken 4090 gramm volt (ez a hazaengedős súlya), ma viszont már 4300... :)

Pár perces (kicsit még nyúzott)

5 napos kisimult