Vasárnap délelőtt Visegrádra mentünk bobzni. Túl sok kedvem nem volt a dologhoz, mert oda-vissza kb 2,5 óra volt az út, és 1,5 órát töltöttünk ott, mivel Gergő napközben alszik. Visszafelé rosszul is voltam a kocsiban. Ülve gyakran rám tör az ájulás közeli állapot. Bálint biztos nyom valamit ilyenkor. DE Gergő nagyon jól érezte magát. 7 kört mentek Tomival zsinórban, amikor azt mondta, hogy elég volt, de még ma is azt meséli, hogy milyen jó volt "dobozni".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.