Glamis, Loch Brandy, St. Andrews (04.12.)

Mivel erről egész pontos leírást írtam, újra bemásolom a képekhez:

Tegnap úgy döntöttünk, hogy kirándulunk a Highlanden. Kinéztünk egy 8 km-es útvonalat a közelben. Odafele megálltunk Glamisban, ahol egy ma is lakott kastélyt jártunk végig. Már előre felkészültünk, hogy Skóciában úgysem fogjuk érteni az idegenvezetőt (a Towerben kb a szöveg 10%-át kaptuk el), de nagyon kellemesen csalódtunk. A néni elmesélt egy csomó érdekes sztorit (főleg szellemtörténeteket), jártunk olyan teremben, amit még ma is használnak, az egyik látogató zongorázhatott azon a zongorán, amin a királynő édesanyja is játszott. Egyszóval nagyon érdekes volt. (Bent sajnos nem lehetett fotózni)

Skót felföldi marha. Szerintem cuki:) 

Ez is a kastély kertjében volt. Nem tudjuk, hogy kik élnek itt (talán a kertész?), mert ide nem lehetett bemenni.

Glamis után irány a Loch Brandy (Highland). Na itt kaptunk hideget, meleget. Szó szerint. Lent még sütött a nap. Amikor elindultunk fölfelé, már szemerkélt az eső. Ahogy egyre feljebb haladtunk, elkezdte letépni a fejünket a szél, majd végül belefutottunk egy hóviharba. Nem volt az az igazi túraidő. Eredetileg 8 km-t terveztünk, de a tóhoz érve úgy döntöttünk, hogy elég ebből, úgyhogy angolosan távoztunk. Utólag egyébként jó volt, mert a táj tényleg lélegzetelállító, de ezt már csak akkor tudtuk igazán értékelni, amikor lent ismét meleg és napsütés fogadott minket.

Hóvihar áprilisban.

Ez már visszafelé volt. Nyoma sincs az ítéletidőnek. Jellemző...:)

Innen St Andrews-ba, egy tengerparti városkába mentünk. Katáék ide még elhoztak minket kocsival, de ők mentek is haza. Először rossz ötletnek tűnt maradni, mert szinte halálra fagytam, de amikor megláttam a tengert, ez el is múlt. Mondjuk ebben az is segített, hogy újra előbújt a nap. Imádom a tenger illatát, a morajlást, a sirályok sikítozását. Elég sokáig császkáltunk a környéken, végre fotóztam sirályt is. Végül el kellett indulnunk, mert már az éhhalál fenyegetett. Végre betértünk egy sokat emlegetett Fish&Chips kajáldába. Mivel én nem szeretem a halat, pudding and chipset ettem. A pudding gyakorlatilag hurka. Persze nem pont az, mert inkább csak darált hús (én májasat ettem) rántva, de ízre nagyon hasonló. Itt volt részünk először abban az élményben, hogy a felét sem értettük annak, amit a pultos srác mondott. Erre persze visszakérdeztem (előtte kicsit néztem bambán), mire ugyanúgy megismételte a mondatot... Másodszorra azért felfogtam, hogy csak azt kérdezte, hogy mit tegyen a krumplira, de ezt kb így: drblgrdlbe? :D 

Ezen a falon sétáltunk végig (amit amúgy a kastély maradékából hordtak össze)

A katedrális romjai

Ez is a katedrális, csak most látszik is:)

Skót galamb. Itt annyi sirály van, mint nálunk galamb. Nem csoda, hisz tengerparti városkáról van szó. A helyiek szemszögéből biztos furának tűnt a rajongásom a sikítozó madarak iránt.:)

Ezután buszra szálltunk, hogy potom 4,10-ért (fejenként) haza buszozzunk Dundee-ba. Itt még 1 embernek is jobban megéri autózni, pedig drágább (!!!) a benzin mint otthon.