Utolsó két napunkon Edinburgh-ben voltunk. Először megmásztuk az Arthur székét (aki olvasta az Egy nap című regényt, vagy látta a filmet, biztos ismeri), ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a városra. Ezután el is fogyott a lelkesedésem. Valószínűleg már nagyon hiányzott Gergő, és már a másnapi repülésre készültem lelkileg, de sem a Holyrood Palace, sem az Edinburgh Castle nem vágott földhöz (mondjuk a korábbi várak és kastélyok után elég magas elvárásaim voltak). A Holyrood Palace a királynő skóciai "lakása", de persze azt a részt nem lehetett megnézni, ahol lakni szokott (ezt valahol megértem), a vár pedig a hadtörténeti múzeumok gyűjtőhelye, is igazából itt lett kicsit sok(k)....:))) (főleg azért, mert Tomi szereti elolvasni az összes táblát). Azért összességében nem volt rossz, de ez a két nap nekem már inkább a hazaútról szólt.
A helyi kaja (bármi sültkrumplival) kicsit hizlal:) |
Ez az, aminek látszik: egy élő kutya a kirakatban:) |
Utazásunk napján még pont annyi időnk volt, hogy megnézzük a királyi család kiszuperált hajóját, a Britanniát. Ez mondjuk elég jó volt.
Ez a legénység hálószobája. A királynőnek nem ilyen volt:) |
És ezzel a beszámolóm végére értem. Szuper nyaralás volt, de nem esett nehezemre haza jönni, mert Gergő elmondhatatlanul hiányzott. Oké, a repülés kicsit zavart (húúú az a rész, amikor kihúzzák a talajt az ember lába alól.... ennél már csak a landolás volt ijesztőbb:D).
na de azért túl lehetett élni :) legközelebb már unatkozni fogsz a gépen ;)
VálaszTörlésA kutya a kirakatban nem lehet, hogy beépített mozgásérzékelô volt? :)
VálaszTörlésBiztos ő volt a riasztó:)
VálaszTörlés