Blogarchívum

2011. december 8., csütörtök

Türelmetlen vagyok

Most épp a fényképezőgép miatt. Persze azt mondták, hogy legkésőbb péntek, amit én úgy értelmeztem, hogy ma már a kezemben lesz, de nem, és ezt nehezen viselem, na. Remélem, holnap már tényleg megérkezik, emrt hétvégén szeretnék már pár képet csinálni a fiacskámról, meg az nem állapot, hogy nincs itthon egyetlen fényképezőgép sem. 

(Gergő most épp az orrszívó csövével porszívózza a lakást, és folyamatosan azt hajtogatja, hogy "húúúú, ez nagyon koszos, ez nagyon koszos". Sajnos van valóságalapja a dolognak, mert mostanában eszemben sem volt takarítani, és napok óta azzal a fogadalommal fekszem le, hogy holnap nagytakarítok. Na mindegy. Majd holnap...:))

Visszatérve: egy kicsit idegesít, hogy a Tripontnál előre ki kellett fizetni a teljes összeget, ahhoz, hogy megrendeljék a gépet. Persze mégis csak a Tripont, nem kis cég, profik, nem hinném, hogy átvágnak, még időben vannak, de ott bujkál az a kisördög. (természetesen kaptunk számlát, de azzal nem sikerült exponálnom se alul, se túl, se sehogy - bár nem próbáltam). Este majd kicsit feldob, hogy elmegyünk memóriakártyát venni, mert a régi ebbe nem jó, de persze azzal sem fogok sok képet készíteni, úgyhogy KÉREM A GÉPEM!!!!!!!

Mondjuk az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy eredetileg januárban vettük volna, de mondtam Tominak, hogy előre kéne hozni, mert ugye 27% lesz az áfa (meg mert olyan állati messze van a január, főleg novemberben). Így megállapodtunk a karácsonyban, mert úgyis ezt kértem mindenkitől (mármint anyagi hozzájárulást:)). Így végülis mindegy is, hogy mikor hozzák. Viszont Tomi megengedte, hogy már karácsony előtt jó alaposan kipróbáljam, hogy lekössön, és végre örüljek valaminek. (Remélem, hogy a többi finanszírozó sem bánja. Én nem bánom:)).

Amúgy vannak ám apró örömök. Például tegnap este elhatároztam, hogy xanax nélkül fogok aludni. Mondjuk összesen kb 3 órát sikerült 1000 részletben, de nem vettem be semmit. Azért ez is valami. Meg Gergő takarít helyettem. És holnap péntek lesz, ami mindig örömmel tölt el, mert utána 2 napig Tomizunk. 

(Gergő szerint az előbb porszívócsőként funkcionáló izé már kard, amivel lehet csapkodni és mindent leverni. Amíg ezt leírtam, a cső átváltozott kanállá, amivel főzeléket főzött, majd majdnem levert egy poharat, de röptében elkaptam. Reflexek. Na ezen a téren állati sokat fejlődtem az elmúlt 2 évben. Ma pl a WCről ugrottam ki, mert Gergő nekirohant az ajtónak, ami nekivágódott a vasalódeszkának, ami elkezdett borulni. Rá a gyerekre. Elkaptam. Vizuális típusok előnyben...:D) 

No hazajött a rosszaság Apája, úgyhogy megyek örülni:))

2 megjegyzés:

  1. :D Hát jót nevettem a wc-s sztorin. :D
    Megértem a türelmetlenséged. Én is az lennék. :D
    A takarítással én is így állok. Mindig holnapra halasztom. Bár most már a konyha megvan. Illetve majdnem. Mivel az ablakot éjjel pucoltam. Így valamelyik reggel mikor sütött a nap majd leesett az állam, hogy de nagyon rosszul végeztem munkámat. Azt újra le kell suvickolnom őőőőőőőőőőőőő holnap. :D

    VálaszTörlés
  2. Őőőő nem tagadom, nagyjából az egész bejegyzést végigröhögtem,biztos azért,mert vizuális típus vagyok:D Egyébként a türelmetlenséget átérzem...nagyon:D

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.