12:)

Egyébként, hogy ne mindig csak áradozzak Gergőről: mostanában közelít az elviselhetetlen szintre. Rossz. Direkt rossz. Direkt olyanokat csinál, amiről tudja, hogy rossz. Ha rászólok, meg se rezzen. Mintha ott sem lennék. Ha felemelem a hangomat, jó esetben 2 másodpercre felfüggeszti a rosszaságot, aztán kezdi újra. Az egyetlen módszer, amivel meg lehet akadályozni a nemkívánatos tevékenységben: bezárom a szobájába. Ekkor persze jön a hiszti: falat kaparós, agyvelőt kicsináló hangon visítja, hogy anya szejetlek, ölelj meg. Ez egy darabig működött, nem tudtam neki ellenállni, de már nem hat rám. Amikor átmegyek megölelni, rohan tovább rosszalkodni. Szóval most addig van szobafogságban, amíg abba nem hagyja a hiszti. Érdekes módon ma először eljutottunk odáig, hogy utána első szóra megcsinált mindent, amit kértem (persze elromlott hamar, de ez már haladás). Remélem hamar túljutunk ezen az időszakon (igen, és utána jöhet a földön fetrengős hisztizés:D) Egyébként (hogy jót is írjak) nagyon okos. Eszméletlen tempóban fejlődik. Mindent ért, ha jó passzban van, mindent ki tud fejezni szavakkal, mondatokkal (mostanában inkább hisztizik, és mégjobban hisztizik, ha nem értem meg, hogy mit akar azonnal). Szerintem bőven 2 éves kor felett van szellemileg (bár elfogult vagyok) Mostanában már lehet vele olyan kompromisszumot kötni, hogy ha megcsinál valamit, akkor cserébe kap valamit. Pl: Ha szépen, hiszti nélkül elalszik napközben, akkor utána megyünk a játszótérre. A memóriája is nagyon jó. Múltkor napközben (2 körül) elkezdett sütit kunyerálni. Mivel nem voltam sütős hangulatban, azt mondtam neki, hogy majd apa elvisz minket sütizni, ha itthon lesz. Tomi 5-kor megérkezett, és Gergő süti kiáltásokkal rohant elé. Már nem lehet átvágni, mert nem felejt. Persze Tomi nem is akarta átvágni, elvitt minket sütizni (én meg ártatlan képpel feláldoztam magam:D). Szóval így telnek a napjaink mostanában:)