Balaton + magyarázkodás a blog elhanyagolásáról

Szóval: Épp egy hete indultunk Balatonkenesére hármasban. Kutyagyerek nem jöhetett, úgyhogy ő nagyizott. Balatonkenesén van egy 4 csillagos Hotel a Telekom tulajdonában, amit az alkalmazottak és családtagjaik igen kedvezményes áron vehetnek igénybe (hármunknak - igazából Gergő még ingyenes - a 3 éjszaka kb 15ezer Ft volt). A hotel saját hatalmas stranddal rendelkezik, emellett van egy fedett medence, jacuzzi, szaunák (normál, infra, gőz), élményzuhany (mi csak pancsizuhanynak hívtuk, mert marha jól lehet egymást fröcskölni), teniszpályák, bringakölcsönzés (ingyen ez is, van vízi és normál), minigolf, játszótér, játszóház, reggeli és vacsora (degeszre), szuper szoba, szuperkedves alkalmazottakkal. Na ide mentünk 4 napra. Előtte volt egy kis vitánk, ugyanis Tomi kettesben akart, én Gergőt is vittem volna, úgyhogy végül kötöttünk egy kopmromisszumot: csütörtökön velünk jött a törp, pénteken este visszafurikáztuk a nagy Budapestre nagyi szárnyai alá, mi pedig a következő két nap alatt kipróbáltunk mindent. Többször. Ez így szuper volt, mert Gergő imádta a játszóteret, a játszóházat, és egy kis sírás után a Balatont is. Utálta viszont a jacuzzit és a benti medencét, úgyhogy amíg a wellness részlegen voltunk, ő végig kismajomként csimpaszkodott rajtam, és ha elmentem egy medence mellett, akkor pánikrohamot kapott, úgyhogy ő nem wellnessezett:) Lehet, hogy mégis babauszira kellett volna járnunk? Azt is megállapítottuk, hogy otthobnra is svédasztal kéne, és akkor nem lenne gond a gyerek pukkadásig etetésével. Itthon elég hamar megunja az evést, de a svédasztal az más. Evett egy kis nokedlit paprikás csirkével, aztán marhapörit, majd néhány adag süteményt. Másnap reggelire pedig tojásrántotta, virsli és csokis croissant volt a menü. Így nem unta meg egyiket sem, és kidurrant a végére.

Szombaton aztán megállíthatatlanok voltunk kettecskén. Elég viharosan indult a nap, úgyhogy sok kedvünk nem volt a tóba menni (nem is lehetett, mert másodfokú viharjelzés volt), úgyhogy átmentünk a tihanyi kalandparkba. Nem olcsó móka (2500 Ft/fő/másfél óra), de nagyon jó. Az elején eléggé ideges voltam, amikor mindenféle mozgó, kicsit sem stabil dolgon kellett átevickélnem egyik fáról a másikra 5-10 métere magasságban, de a végére eléggé belejöttem. Ezután még mászkáltunk egy kicsit a faluban, vettünk Gergőnek egy sárga trabantot (azóta tudja, hogy az tatam autó, nem ám akármi), majd visszamentünk Kenesére. Mivel az időjárás végre összeszedte magát, kicsit bemerészkedtünk a vízbe, aztán elkértünk két bringát, és két órát tekertünk. Közben megterveztük a kb 6 év múlva esedékes nyarunkat, amikor Gergő már elég nagy lesz egy Balaton-körhöz sátorral, bringával. Ezer éve nem bicajoztam, és nagyon nem kartam abbahagyni, de 6-ra vissza kellett érnünk, mert a kölcsönzős bácsinak eddig tartott a munkaideje (meg a vacsora is ekkor kezdődött). Vacsi után teniszeztünk egy jót (már előző nap is ütögettünk egy kicsit). Még nem vagyok egy Nadal, de azért voltak szép pontjaim (oké, Tomi nyert 6:3, 6:1, 6:2-re, ami elég simának tűnik, de azért sokszor megszorongattam:D). Azóta rágom az uram (s közel sem parancsolóm:P) fülét, hogy vegyünk 2 teniszütőt, és nosza.

Vasárnap már csak a bőséges reggeli és a hazaút várt ránk. Egyszerűen zseniális 4 nap volt. Jövőre legalább egy hétre megyünk! 

Pár képet azért csináltam, de nem vittem túlzásba. Ja, az kimaradt, hogy majdnem elhagytam a masinát.... Este ottmaradt a játszóházban, és úgy 11 és éjfél között jöttem rá, hogy nem tudom lefényképezni a holdat. Szerencsére a recepción várt a gép, úgyhogy elkerült a szívbaj, és holdfotót is csináltam:)

És a magyarázkodás: Először ki kellett pihenni a nyaralást. Másodszor: Gergő állati hisztis mostanában, úgyhogy nem nagyon tudok megszabadulni tőle annyi időre, hogy megírjak egy hosszú bejegyzést (most csoda történt, végig egyedül szöszmötölt a szobájában - megyek is csekkolni, hogy maradt-e tapéta a falon...:D). Szóval a blog nem halt meg, csak kicsit lassan frissül:) 

Hétvégén megyünk Debrecenbe, szerdán megyünk Tahitótfalura babaklubos záróbulit fotózni, csütörtökön lesz 9 éve, hogy boldogítjuk egymást Tomival (meg néha táncolunk egymás idegein, főleg én az övén, mert neki kötélből vannak...:D), hétvégén megint babafotózás. Egyszóval lesz miről írni, a kérdés csak a mikor.